A férfi 100 méteres gyorsúszás az olimpia három legnagyobb presztízzsel bíró versenyszámának egyike. Általánosan elfogadott tény, hogy aki ezt a számot nyeri, annak a neve örökre fennmarad a sporttörténelemben. Ma 80 éve, hogy egy fiatal kaposvári úszó a halhatatlanságba úszott.
Csík Ferenc a versenyszám Európa bajnokaként és főiskolai világbajnokként érkezett Berlinbe. A magyar versenyzőt azonban eredményei hiába predesztinálták a sikerre, szakmai körökben úgy gondolták, hogy az aranyérem az amerikai Fick, valamint a japán trió Yusa, Arai és Taguchi között dőlhet el. Csík az előfutamban és a középdöntőben is második helyen végzett, azonban három riválisa is olimpiai rekordot úszott.
A döntő óriási csatát hozott Csík és a japánok között, a magyar versenyző valamint riválisa folyamatosan váltották egymást az élen. Csík a hajráját 85 méternél nyitotta meg, és végül 1 tizedes különbséggel megnyerte az olimpiai aranyérmet. A finálé hangfelvétele Pluhár István kommentálásában, néhány egyéb legendás kordokumentum társaságában megtalálható könyvtárunkban. A felvétel érdekessége, hogy tartalmaz egy interjút is a versenyszám eddigi egyetlen magyar aranyérmesével.
Olimpiai történetek: Csák Ibolya, az első női olimpiai bajnokunk
80 éve ezen a napon ért fel pályafutása csúcsára hazánk első női olimpiai bajnoka, Csák Ibolya. Csák 4 évvel az olimpiai győzelme előtt kezdett atletizálni, és 1933-ban máris országos bajnoki címet szerzett magasugrásban. A berlini olimpiára is mint aktuális országos bajnok utazott ki. A finálé előtt a magyar sportolónőt a döntőbe jutásra ugyan esélyesnek tartották, ám az aranyéremnek nem ő volt a favoritja. A nagyon erős mezőnyben Csákon kívül még olyan kiváló sportolónők képviselték országukat, mint a kétszeres olimpiai ezüstérmes, Dorothy Odam, az 1948-ban négy aranyérmet nyerő Fanny Blankers-Coen, vagy Dora Ratjen, akitől a náci propagandagépezet aranyérmet várt. Utóbbi versenyző egyébként egy transznemű férfi volt, aki a német szövetség tudtával indult a nők között! (Ekkoriban még nem ismerték a nemvizsgálat és a doppingvizsgálat fogalmát.)
A döntőben senki sem jutott túl a 162 centiméteres magasságon, így az olimpiai érmek sorsáról szétugrással döntöttek. Ratjen, Odam és a másik német Kaun leverte a lécet, Csák Ibolya viszont elsőre teljesíteni tudta a magasságot! Csák Ibolya még 1939-ben vonult vissza a sportolástól, az 1938-as Európa bajnokságon aranyérmet szerzett. A kontinensviadal fináléjában Ratjen mögött második helyen végzett, riválisáról azonban ekkor már kiderült, hogy férfiként indult a nők között, így Csák Ibolya lett a magyar atlétikatörténelem első női Európa bajnoka is.
Csák Ibolya 2006. február 9-én hunyt el. A nagyszerű sportolónőről bővebb terjedelemben „A nemzet virágai”, valamint az „Ez a szép játék” című könyvben olvashatnak az érdeklődők.
Cselgáncs: Az elmúlt évek egyik magyar sikersportja
A mai napon két éremesélyes cselgáncsozónkért is szurkolhatunk a riói olimpián. Ha hinni lehet az esélylatolgatásnak, akkor mind Karakas Hedvig, mind pedig Ungvári Miklós ott lehet súlycsoportja legjobbjai között. A világbajnoki bronzérmes hölgy az 57 kilós súlycsoportban, míg a londoni játékokon ezüstérmet szerző idősebb Ungvári fivér 73 kilóban küzdhet a minél jobb helyezésért.
Ökölvívás az olimpiai játékokon
A következő két napon mindkét Rióba kijutott ökölvívónk megkezdi olimpiai szereplését. Korábbi eredményeik alapján a ma szorítóba lépő Bacskai Balázs, valamint a holnap mérkőző Szellő Imre szereplésében is benne lehet egy olimpiai érem lehetősége. Az immáron félprofi státuszú Bacskai a 69 kilós súlycsoportban lép a kötelek közé, és bár nehéz a sorsolása, korábbi Európa-bajnokként az olimpia egyik titkos éremesélyeseként is tekinthetünk rá. A Londonban ötödik helyen végző Harcsa Zoltán is jelentős rutinnal rendelkezik, így tőle sem lenne meglepő egy eredményes olimpiai szereplés.
Vízilabda, Magyarország legsikeresebb csapatsportága
Az első nap programjából a legérdekesebb eseménynek a magyar férfi vízilabdacsapat nyitómérkőzése ígérkezik,melyet Benedek Tibor válogatottja Szerbia ellen vív. A mérkőzés esélyesei a jelenlegi helyzetet tekintve, déli szomszédaink, a két csapat továbbjutása (4 csapat jut tovább a csoportból) biztos, így a délutáni találkozó tökéletes erőfelmérő lesz az egyenes kieséses szakasz előtt. A két csapaton kívül a férfiak között, Montenegrót, és Horvátországot tartják még esélyesnek az aranyéremre, valamint Olaszország és Görögország szólhat majd még bele az éremért folytatott csatákba a szakértői vélemények szerint. (A görögök egyébként szintén a mieinkkel vannak egy kvartettben.)
Az Arena2000 kiadó olimpiai kötetei 2000-2012
Az ország legnagyobb kiadója mindig is kiemelten foglalkozott az olimpiai játékokkal. (A korábban ajánlásunk tárgyaként szolgáló Magyar sportévkönyv sorozat is az ő gondozásukban jelent meg.) A kiadónál 2000-ben döntöttek úgy, hogy a labdarúgó Európa és világbajnokságok után, a világ legnagyobb sporteseményéről is külön könyvben emlékeznek meg.
A kötetek részletesen mutatják be az olimpia 16 napjának történéseit, valamint külön fókuszálnak a Magyarország számára érmet szerző sportolókra is. A művekben megtalálhatjuk valamennyi olimpiai versenyszám eredményét az aktuális játékokról. A kötetek második felében egy olimpiai almanachot találunk, amely valamennyi eddigi olimpiai érmes eredményét közli.
Aki szeretné felidézni az elmúlt 4 olimpiai eseményeit, vagy csak az ott megszerzett 27 magyar aranyéremről szeretne nosztalgiázni, annak kihagyhatatlan ez a könyvsorozat. A sorozat mind a 4 kötetet megtalálható könyvtárunkban.
Olimpiai történetek: Takács Károly első olimpiai győzelme
1948-ban, ezen a napon született a magyar olimpiai történelem egyik legkülönlegesebb győzelme. A magyar hadseregben alezredesi rangon szolgáló Takács Károly 1938-ban egy hadgyakorlat során elveszítette jobb kézfejét. Az ígéretes katonai pályája ezzel megszakadt Takácsnak, aki azonban új értelmet talált életében, a sportlövészet által. Megtanult lőni a bal kezével is, és egy évvel később már a kontinens elitjében jegyezték a nevét. (Még ebben az évben világbajnok lett csapatban.)
A londoni olimpiára, mint éremesélyes utazott ki, ő azonban olyan biztos volt a győzelmében, hogy előre megírta a győzelmi beszédét! A sporttörténelemben már számtalanszor sült el visszafelé ez a magabiztosság, ám Takács esetében ez nem történt meg. Óriási, 9 körös fölénnyel nyerte meg a gyorstüzelő pisztoly versenyszámot, amelyet az egyik legnagyobb presztízsű versenyszámnak tartanak a sportlövészetben.580 körös teljesítménye egyébként világcsúcsnak minősűlt.
Takács a következő két évet kihagyta, majd a helsinki olimpiára sikerült újra formába lendülnie. A döntőben 579 körös teljesítménnyel megvédte címét, megelőzvén honfitársát, egyben tanítványát Kun Szilárdot, és a román Lichiardopoldt. A kiváló sportlövő Melbourneben is részt vett az olimpiai játékokon, ekkor a 8. helyet szerezte meg. 1958-as visszavonulása után sem szakadt el a sportágtól, 1976-ban bekövetkezett haláláig a Budapesti Honvéd edzője volt. Tanítványai közül, Kun szilárd olimpiai ezüstérmet, Hammerl László pedig olimpiai arany, ezüst és bronzérmet is szerzett Takács felkészítése mellett.
A nagyszerű bajnokról, a "Magyar olimpiai lexikonban" (Budapest, 2012) olvashatnak, amely természetesen megtalálható a könyvtárunkban.
Labdarúgás az olimpia ötkarika árnyékában
Az olimpiai játékok műsorán jelenleg három olyan nagyobb presztízsű sportág is szerepel, melynek sztárjai számára nem elsődleges szempont az olimpiai aranyérem megszerzése. Ezek a sportágak a tenisz, a kosárlabda, és a labdarúgás. A sportágak megítélésében azonban különbséget tapasztalhatunk: Minden idők legeredményesebb teniszezője Roger Federer presztízs kérdést csinált abból, hogy megnyerje az olimpiát legalább párosban, az NBA sztárjai számára pedig megtiszteltetés, hogy az amerikai kosárlabdacsapattal aranyérmet szerezzenek. A világfutball legnagyobb sztárjainak többsége azonban, a szabályok, valamint az amúgy is telített versenynaptár miatt nem is szerepel olimpián.
20 éve nyert olimpiát, Kovács "KOKO" István
A magyar sporttörténelem első profi világbajnokától, 1992-es nyári olimpián is aranyérmet várt, mind a közvélemény, mind pedig önmaga. Az elvárások nem voltak véletlenek, "KOKO" világ és Európa bajnokként utazott Barcelonába, ahol aztán az elődöntőben vereséget szenvedett. 3,5 évbe tellett, mire visszakapaszkodott az elitbe, ám Atlantába hiába utazott Európa bajnoki címvédőként, nem volt a súlycsoport egyértelmű favoritja. (Ha megnézzük a korabeli sajtóorgánumokat, akkor is, inkább csak éremesélyesként hivatkoztak rá idehaza.) Az olimpia aztán az ő diadalmenetét hozta, az első három fordulóban simán verte ellenfeleit, majd a thaiföldi, Vichairachanon Khadpo ellen győzött óriási csatában. A fináléban a kubai Mesa volt Kovács ellenfele, ám "KOKO" nem hagyott kétséget afelől, hogy melyikük is a jobb ökölvívó, és 14:7 arányú győzelmével megkoronázta profi pályafutását.
A magyar sport évkönyve sorozat 1960-2012
Ugyan a most említésre kerülő kötetek, nem csaj az olimpiával foglalkoznak, ám két okból mégis ajánlanánk őket. Egyfelől, mert Európában is ritka, hogy egy (sport)könyvsorozat több, mint félévszázadig folyamatosan megjelenjen, valamint részletességük miatt páratlan kincsnek számítanak a könyvgyűjtők körében. (A junior bajnokságoktól kezdve az Európa bajnokságokig minden eredményt megtalál az érdeklődő. A sorozat az első köteteiben még "csak" egy eredménytáblázatot tartalmazott az aktuális Olimpiai játékokról, majd a 70-es évek elejétől már rövid beszámolókat is lehetett olvasni az egyes versenynapokról.
1991-ben változott meg a kötetek struktúrája, innentől kezdve az eredmények közlése mellett a kötetek immáron kiemelten foglalkoztak a legnagyobb sporteseményekkel, így értelemszerűen az olimpiával is. Az ötkarikás játékok eseményeiről immáron hosszabb terjedelmű beszámolókat lehetett olvasni, a szerzők nem csak a magyar sportolókra fókuszáltak, valamint az ötkarikás játékok ettől kezdve külön fejezetet is kaptak az évkönyvekben.
Könyvtárunkban az 1959 óta megjelent valamennyi kötetet megtalálhatják!
1994-2012