Olimpia a könyvtárban

Az olimpia fénypontja: Férfi 100 méteres síkfutás

2016. augusztus 14. - Kálovics Tibor

0.jpg
Az atlétikai versenyszámok, sőt az egész olimpiai kiemelkedő pillanata, mikor a világ leggyorsabb emberei mérik össze sebességüket. Ez a 10 másodperc az egy adott ötkarikás játékokról, amely örökké beleéghet a sportrajongók tudatába. Az idei évben valószínűleg a képen látható urak, vagyis a 2004-es bajnok Gatlin, a kétszeres címvédő Bolt, valamint a londoni ezüstérmes Blake küzdelmét láthatjuk a győzelemért. Az említett topfavoritokon kívül talán a francia Vicaut, a fedett pályán világbajnok Brommel és extrém esetben a kínai VB érmes Xie lehet harcban az éremért.



1_8.jpg
A versenyszám az 1896-os athéni játékok óta elengedhetetlen része az olimpiának. A premieren az amerikai Thomas Burke ért elsőként a célba. Ekkor született a legjobb magyar eredmény is, Szokolyi Alajos bronzérmes lett. Az amerikai sportolók veretlenségét 1908-ban törte meg a brit Reggie Walker. A második brit győzelem az olimpiák történelmének egyik legemlékezetesebb sikerét hozta, hiszen az 1924-es bajnok Harold Abrahams volt az első, aki profi edzővel készült. A kiváló bajnok viszontagságos pályafutását és sikerét elevenítette fel a Tűzszekerek című film. 
2_5.jpg
A 100 méter első nagyobb formátumú bajnoka az amerikai Jesse Owens volt. A sportoló nagyapja még rabszolgának született, ő azonban már a berlini olimpia legnagyobb sztárjává vállt. Németországban, ellenséges közegben 4 aranyérmet szerzett, megnyerte a 200 métert, a távolugrást, a 100 métert, és tagja volt a 4x100 méteres amerikai váltónak. Sokan úgy emlegetik, mint az embert, aki magára haragította Adolf Hitlert, bár egyes legendák szerint Hitler négyszemközt gratulált a bajnoknak. Az Egyesült Államok 1932 és 1956 között valamennyi aranyérmet megnyerte 100 méteren, 1960-ban azonban óriási meglepetés született. A német Armin Hary ugyan Európa bajnokként utazott Rómába, ám a surranópályán aratott győzelme bombameglepetésnek számított. 3_2.jpg
Az USA, Bob Hayes és Jim Hines révén állította helyre a „világ rendjét”. Utóbbi sportoló 9,99-es világcsúcsot repesztett Mexikóban. Hozzá kapcsolódik a '60-as évek egyik emblematikus mozdulata is, hiszen társával a dobogón tiltakozott a feketék elnyomása ellen. A Szovjetunió egyetlen aranyérmet nyert 100 méteres férfi síkfutásban, Valerij Borzov az 1972-es olimpián döbbentette meg a világot. 4 évvel később már ő volt a favorit, ám nem tudta megvédeni címét (bronzérmes lett), mivel a trinidadi Haseley Crawford mindenkinél gyorsabb volt. Moszkvában a távolmaradó amerikaiak miatt megcsappant a versenyszám presztízse, ám Alan Wells győzelmét azonban így sem lehet kétségbe vonni.
4_1.jpg
Jesse Owens megfelelője 1984-ben Carl Lewis volt, hiszen a kilencszeres bajnok négy aranyérmet nyert Los Angelesben, köztük a legnagyobb presztízsű versenyszám aranyát is. Lewis nagy ellenfele, Ben Johnson ezen az olimpián bronzérmes lett, majd a szöuli olimpiára már a legnagyobb esélyesként utazott. A kanadai sprinter azonban hiába futott 9,79-es kozmikus világcsúcsot, doppingolás miatt kizárásra került, így Lewis végül megkapta az aranyérmet, valamint időeredményét is világcsúcsnak minősítették. A brit Linfod Cristie volt a versenyszám következő kiemelkedő alakja. Ő 1988-ban harmadikként ért célba, majd 1992-ben felért a csúcsra. A többszörös Európa-bajnok Cristie Atlantában is nagy esélyesnek számított, ám kiugrott, és így nem tudta megvédeni címét.
5_1.jpg
Atlantában végül Donovan Bailey nyerte Kanada első aranyérmét. Győzelme azért is emlékezetes, mert gyakorlatilag az utolsó helyről jött előre, és úgy futott világrekordot. A '90-es évek vége, 2000-es évek eleje egyértelműen az amerikai Maurice Greene fénykorát hozta. A legendás futó három világbajnoki címe mellett Sydneyben nyerte meg az olimpiát, majd Athénban bronzérmet szerzett. A 2004-es finálét végül honfitársa Gatlin nyerte. Utóbbi verseny szorosságát mutatja, hogy az első 5 helyezett között 5 századmásodperc különbséget rögzítettek.
6_1.jpg
Usain Bolt gyakorlatilag a semmiből tűnt fel 100-on, hiszen bár 200 méteren világbajnoki második volt, senki sem számított arra, hogy pályafutása ötödik 100 méteres versenyén már világrekordot fut. A hetedik versenyen aztán Bolt nem csak hogy elbírta a terhelést, de úgy futott 9,69-es világrekordot, hogy 70 méternél kiengedett (széttette a kezét, és verte a mellkasát). Bolt Londonba ugyan világrekorderként (9,58-at futott 2009-ben) utazott, de sokan Gatlint és Blaket is többre taksálták nála. A címvédő azonban nem hagyott kérdést elsősége felől, és olimpiai rekorddal bizonyult a legjobbnak.

Usain Bolt önéletrajzát megtalálja könyvtárunkban.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://halisolimpia.blog.hu/api/trackback/id/tr5210410024

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása