Olimpia a könyvtárban

Kalapácsvetés: Magyar versenyszám

2016. augusztus 19. - Kálovics Tibor

1_15.jpg
Legsikeresebb atlétikai versenyszámunkban ma hajnalban osztják ki az érmeket. A mezőnyben ott van a címvédő Pars Krisztián is, aki magabiztosan jutott a döntőbe. A "Rooney" becenévre hallgató atléta ugyan nincsen rossz formában, ám sérülésekkel tarkított szezonja miatt inkább éremesélyesként, mintsem egyértelmű aranyesélyesként tekinthetünk rá. Jellemző a szakágra, hogy előre nem lehet következtetni az esélyekre, mindössze az aznapi forma dönti el a végeredményt. Utóbbi tételmondat ékes bizonyítéka, hogy a verhetetlennek hitt lengyel világbajnok, Pavel Fajdek nem lesz ott a fináléban. Nehéz megmondani, hogy kik viaskodhatnak az éremért Parson kívül, hiszen a lengyel Nowicki lehet, hogy túl fiatal a teher elviseléséhez, a junior világbajnok katari Elseify nem igazán villogott a selejtezőben, Nazarov a VB-n tudott először nevéhez méltón versenyezni, a dopping miatt korábban eltiltott Tyikhon formája pedig erősen kétséges. Mindenesetre óriási verseny elé nézünk.

 
2_11.jpg
A kalapácsvetés az 1900-as olimpiától kezdve része az olimpiák atlétikai programjának. A versenyszám első aranyérmét az amerikai John Flanagan nyerte, aki a következő két játékon is megvédte címét. Az amerikaiak egyébként uralták ezt a versenyszámot, és 1928-ig legyőzhetetlennek számítottak. Flanaghan mellett a szakág másik nagy alakjának Matt McGrath számított, aki 1908 és 1924 között mindegyik éremből nyert egyet. Az első nem amerikai bajnok az ír Patt 'O Callaghan volt, aki 1928 után 1932-ben is legyőzhetetlennek bizonyult. 
3_7.jpg
A kalapácsvetésben elért első magyar éremre 1948-ig kellett várni. Németh Imre a londoni olimpián új világcsúcsot elérve diadalmaskodott. Érdekesség, hogy Szilágyi Áron előtt Németh volt az utolsó, aki a magyar csapat zászlóvivőjeként aranyérmet tudott szerezni a magyar csapatnak. Németh címvédőként volt ott Helsinkiben, és immáron féledzői státuszban szerzett bronzérmet. Az aranyérmet tanítványa, Csermák József szerezte meg óriási világrekordot elérve. A 20 évesen a csúcsra érő sportoló Melbourneben 4. helyen zárt. 
4_4.jpg
Zsivótzky Gyula 1958-ban egy EB ezüstéremmel robbant be a kalapácsvetés elitjébe. A sportoló Rómában ezüstérmet szerzett a szovjet Rudenkov mögött, és mindenki őt tartotta a jövő kalapácsvető egyéniségének. Zsivótzky Tokióba úgy érkezett, mint az arany legnagyobb várományosa, ám a szovjet Klim az utolsó sorozatban megfosztotta őt a győzelem lehetőségétől. 4 évvel később a szovjet volt a topfavorit, ám a magyar versenyző egy fantasztikus olimpiai csúccsal győzött, és visszavágott a vereségért. Zsivótzky még 1972-ben is indult az olimpián, Münchenben 5. helyen végzett, mögötte Eckschmiedt Sándor zárt. 
5_4.jpg
Magyarországnak a következő években nem sikerült kinevelnie egy a világ elitjébe tartozó versenyzőt, a szovjetek viszont dominálták a versenyszámot. A korábbi világcsúcstartó Anatolij Bonadrcsuk 1972-ben, Jurij Szedih 1976-ban és 1980-ban, Szergely Litvinov1988-ban, Abduvalijev pedig 1992-ben nyerte a versenyszámot. Szedih különösen érdekes figurája a sportágnak, két olimpiai aranyérme mellé begyűjtött három EB győzelmet, pályafutása utolsó versenyienek egyikén (1991-ben) pedig világbajnok lett. 1986 óta tartja ő a kalapácsvetés világrekordját, 86 méter 74 centiméteres eredménnyel. 
6_4.jpg
A szovjet/orosz dominanciát végül egy magyarnak sikerült megtörnie Atlantában. Kiss Balázs éremesélyesként ment ki az olimpiára (Amerikában élt már ekkor is). Győzelmére azonban nem sokan számítottak itthon. A magyar versenyző végül végig vezetve nyerte meg az aranyérmet. Kiss nagy riválisa volt az Európa bajnok Gécsek Tibor, aki Barcelonában 4., Sydneyben 7. helyen zárt. Fontos még megemlíteni Németh József nevét is, aki 1999-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett. Sydneyben a lengyel Ziolkowski alkalmazkodott legjobban a viharos körülményekhez, és aratott meglepetés győzelmet. 2004-ben Annus Adrián dobta legmesszebbre a kalapácsot, ám mégis a (magyar származású) Kodzsi Murofusi lett a bajnok. Az ok prózai: Annus ellen hajtóvadászatot indított a WADA (nemzetközi doppingellenes szövetség), és doppingvétség (NEM doppingolás! Az együttműködés hiányát hívják így) miatt megfosztották aranyérmétől. 
7_2.jpg
Athénban már döntőbe jutott Pars Krisztián, aki azt a bravúrt hajtotta végre Rióban, hogy negyedik olimpiáján is döntőbe jutott. Pars az első olimpiáján Annus kizárása miatt 5.-ként zárt, Pekingben viszont már előre lépve lett 4. A két fehérorosz, aki előtte végzett dopping miatt kizárásra kerülhetett volna, ám a szövetségük talált egy kiskaput a szabályrendszerben, így megtarthatták érmüket. Ez az eset a magyar sportdiplomácia egyik legsötétebb veresége. Pars, Londonba már VB ezüstérmesként és friss Európa-bajnokként utazott, így nem is okozott meglepetést senkinek, hogy végül az olimpián sem talált legyőzőre. 
Idei olimpiai szerepléséről is a legjobbakat reméljük. Hajrá Krisztián! 

Zsivótzky Gyula életrajzi könyve megtalálható könyvtárunkban. 





A bejegyzés trackback címe:

https://halisolimpia.blog.hu/api/trackback/id/tr910424276

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sropike 2016.08.21. 22:40:38

Néhány kiegészítés: Lovász Lázár 1968 Mexikó 3. hely.És néhány olyan kalapácsvető akik a nagyok árnyékában sokat tettek a szakág eredményességéért: Encsi István, Tamás Gábor, Szitás Imre , Németh Zsolt, emlékeim szerint valamennyien 75 méter, vagy a feletti eredményt tudtak!
süti beállítások módosítása