Az első nap programjából a legérdekesebb eseménynek a magyar férfi vízilabdacsapat nyitómérkőzése ígérkezik,melyet Benedek Tibor válogatottja Szerbia ellen vív. A mérkőzés esélyesei a jelenlegi helyzetet tekintve, déli szomszédaink, a két csapat továbbjutása (4 csapat jut tovább a csoportból) biztos, így a délutáni találkozó tökéletes erőfelmérő lesz az egyenes kieséses szakasz előtt. A két csapaton kívül a férfiak között, Montenegrót, és Horvátországot tartják még esélyesnek az aranyéremre, valamint Olaszország és Görögország szólhat majd még bele az éremért folytatott csatákba a szakértői vélemények szerint. (A görögök egyébként szintén a mieinkkel vannak egy kvartettben.)
A férfi vízilabdatorna, az 1900-as párizsi olimpián debütált az olimpiai játékokon, a torna Nagy Britannia győzelmével végződött. A britek valóságos nagyhatalomnak számítottak a játék hőskorában, hiszen az 1920-as játékokig veretlennek számítottak. A körmérkőzéses tornákon 1924-ben Franciaország, 1928-ban Németország diadalmaskodott, utóbbi olimpián szerzett először érmet hazánk ebben a sportágban. (Ezüstérem) Az ez időtájt Európában is veretlennek számító magyarok, 1932-ben értek először a csúcsra, majd Berlinben megvédték a címüket. A csapatban olyan legendás játékosok kaptak helyet, mint a későbbi legendás edző Komjádi Béla, a tavaly elhunyt Tarics Sándor, vagy Halassy Olivér, aki egy gyermekkori sérülés miatt, fél lábbal játszott. 
A következő 2 évtized a magyar, a szovjet, a jugoszláv valamint az olasz csapat vetélkedését hozta az olimpiai aranyéremért. Olaszország 1948-ban és 1960-ban,a jugoszlávok 1968-ban a mieink pedig 1952-ben, 1956-ban és 1964-ben bizonyultak a világ legjobbjának.A három magyar győzelem közül az 56-os sikert tartják a legemlékezetesebbnek, mivel azon a tornán végig óriási fölényben játszottak a mieink, és már az utolsó meccs eredményétől függetlenül megnyerték az olimpiát. A másik ok, ami miatt a ami napig emlegetik a Melbourneben aratott diadalt, az az, hogy a magyar csapat 4:0-ra ütötte ki a szovjeteket nem sokkal a forradalom leverését követően. A mérkőzést végig sem játszották, mivel 3 másodperccel a vége előtt az egyik szovjet játékos megütötte a magyar centert Zádor Ervint, és tömegverekedés tört ki a helyszínen. A felszakadt szemhéjú centert ábrázoló fotó az egyik leghíresebb az olimpiai történelemben. A magyar csapatban ekkor két olyan korszakos egyéniség játszott, mint Kárpáti György és az ötszörös olimpiai érmes Gyarmati Dezső. 
Gyarmati az 1972-es olimpiára, már mind a csapat szövetségi kapitánya utazott, és az egykori kiváló játékos edzőként is jelképezett egy roppant sikeres korszakot a hazai vízilabdasportban. A világbajnoki, és Európa bajnoki győzelem mellett két olimpiai bronzérmet, és természetesen az 1976-os olimpiai aranyérmet említhetjük a sikerek között. A csapat gerincét ekkor olyan legendák adták, mint Faragó Tamás, Csapó Gábor, Sudár Attila vagy éppen Gerendás György.
Az aranyévek azonban hamar elmúltak a mieink számára, és a moszkvai bronzot 20 évig nem követte újabb érem. Amíg a magyarok sorra buktak el az elődöntőkben, negyeddöntőkben, a vízilabda hatalmak felállása megváltozott. Jugoszlávia gyakorlatilag uralta a 80-as éveket, tényező lett a kétszer is a döntőbe jutó Egyesült Államok, valamint Spanyolország is a legjobbak közé emelkedett a 90-es évek legelejére. 
2000-ben aztán újfent egy új éra kezdődött az olimpiai vízilabdatornákon, és számunkra az ezt követő három olimpia örök emlék maradhat. Hiába uralta a világ és Európa bajnokságokat Szerbia, hiába bukott el világbajnoki döntőket Kemény Dénes válogatottja, a legpatinásabb medál, vagyis az olimpiai aranyérem mindig a mieinkhez került. És mind különböző diadalok voltak ezek: 2000-ben a csoportmeccseket mutatott szenvedéssel teli játék után csapatunk gyakorlatilag kiütötte Oroszországot a fináléban, majd Athénban egyszer vezettek a mieink a fináléban, pont a legvégén,. Pekingben pedig az volt az ember érzése, hogy ezt az aranyérmet nem nyerheti más csak is a magyar csapat. Olyan korszakos zsenik élték ekkor fénykorukat, mint Kásás Tamás, Kiss Gergely, Madaras Norbert, Biros Péter, Benedek Tibor vagy éppen Szécsi Zoltán.
Tudtuk, hogy a sikerek nem tarthatnak örökké, és Londonban már nem is sikerült a címvédés, sőt a mieink végül még az éremről is lemaradtak. A döntőt végül Horvátország nyerte meg az olaszokkal szemben. Az azóta eltelt 4 évben azonban sikerült levezényelni egy generációváltást a válogatottunkban, és bár a címvédőt valamint Szerbiát is nagyobb esélyesnek tartják a nemzeti csapatnál, a 2013-as világbajnokságon ez a gárda már bebizonyította a tézist, vagyis, hogy: Vízilabdában mi vagyunk a császárok!
Kívánjuk, hogy a következő két hét is a bizonyításról szóljon. 
Könyvtárunkban számos vízilabda válogatottunk történelmével foglalkozó könyvet talál a tisztelt olvasó: A "Győzelemre születettek" című kötet a 2000-es olimpiai siker után született, majd a szerző 2003-ban a világbajnokság megnyerése után bővítette a kiadványt. Az "Igazi Dream Team" és a "Nemzet aranyai", című kötetek, az athéni, illetve a pekingi győzelem után láttak napvilágot. A magyar vízilabdában lezajlott generációváltásról, valamint az újjáalakuló csapat világbajnoki elsőségéről a „Barcelona kulisszatitkai „ kötetben olvashatunk. Könyvtárunkban megtalálható Csapó Gábor, Kárpáti György, Kiss Gergely,és Kásás Tamás önéletrajza is.
