A mai napon két éremesélyes cselgáncsozónkért is szurkolhatunk a riói olimpián. Ha hinni lehet az esélylatolgatásnak, akkor mind Karakas Hedvig, mind pedig Ungvári Miklós ott lehet súlycsoportja legjobbjai között. A világbajnoki bronzérmes hölgy az 57 kilós súlycsoportban, míg a londoni játékokon ezüstérmet szerző idősebb Ungvári fivér 73 kilóban küzdhet a minél jobb helyezésért.
A dzsúdó viszonylag fiatal olimpiai sportágnak számít, hiszen csak az 1964-es Tokióban megrendezett játékokon szerepelt először a sportág. A sportág 1968-ban ugyan még kimaradt az olimpiai programból, ám a müncheni játékok óta töretlen népszerűségnek örvend. A riói játékok második napjáig a legtöbb aranyérmet Japán gyűjtötte cselgáncsban, eddig 26-szor arattak győzelmet a „Felkelő nap országának képviselői”. Az olimpiai éremtáblázat második helyét Dél-Korea foglalja el, a harmadik legtöbb medáliát pedig a sportágban európai nagyhatalomnak számító Franciaország szerezte. Minden idők legjobb cselgáncsozójának a francia Teddy Rinert tartják. A francia óriás Pekingben bronzérmes, Londonban aranyérmes lett súlycsoportjának. A kiváló sportoló idén is a +100 kilogrammos mezőny favoritja.
Az első cselgáncsozó, aki hazánkat képviselte, Hetényi Antal volt, ő az 1972-es olimpián ötödikként zárt, könnyűsúlyban. Az első magyar éremre sem kellett sokat várni a sportágban, hiszen Tuncsik József az 1976-os olimpián szerzett bronzérmet, könnyűsúlyban. Az első sikeresebb olimpiája a magyar cselgáncscsapatnak az 1980-as volt. Moszkvában Szepesi István ötödik lett, a légsúlyban induló Kincses Tibor, és az abszolút kategóriában induló Ozsvár András pedig bronzérmet szerzett. (Abszolút kategória alatt a súlycsoportoktól független küzdelmeket értjük.) A szöuli olimpián hazánk képviselői három ötödik hellyel lettek gazdagabbak, Hajtós Bertalan, Bujkó Tamás és Dubrovszky István is a bronzmérkőzésen szenvedett vereséget. 
A sportág magyar képviselői 1992-ben Barcelonában szerepeltek eddig a legragyogóbban. Wágner József ötödikként zárt, Hajtós Bertalan pedig nehézsúlyban szerzett bronzérmet. A harmatsúlyú Csák József a döntőben maradt alul ellenfelével szemben, Hajtós Bertalantól (könnyűsúly) gyakorlatilag bírói segítséggel vették el megérdemelt olimpiai győzelmét. Ezen az olimpián született meg a sportág történelmének első magyar aranyérme is, Kovács Antal révén. A szinte teljesen ismeretlen „Atom Anti” magabiztos teljesítményével, végig kiválóan dzsúdózva igazi kedvencként nyerte meg az olimpiát. 4 évvel később Csák József, valamint a címvédőként induló Kovács is az ötödik helyen végzett.
A következő években azonban hiába nyerték cselgáncsozóink világ- és Európa-bajnoki érmek sorát, Magyarország egymást követő három olimpián is pont nélkül maradt az olimpiai küzdelmek során. Pekli Mária nevét azonban érdemes megemlíteni, a bajai származású hölgy Sydneyben ausztrál színekben lett bronzérmes 57 kilóban. A londoni olimpia aztán a barcelonai játékokat leszámítva a legeredményesebb magyar szereplést hozta cselgáncsban. Karakas Hedvig, valamint a sérülten is meccset nyerő Joó Abigél ötödikként zárt, Csernoviczki Éva pedig harmadikként végzett a 48 kilós súlycsoportban. Ungvári Miklós esélyeshez méltón dzsúdózott az egész napon, ám végül 1 ponttal kikapott grúz ellenfelétől a döntőben. A szakértők egy a londonihoz hasonló szereplést várnak a sportág magyar képviselőitől.
Könyvtárunkban több, a sportág szabályaival is foglalkozó könyv megtalálható. Putnik Bálint könyve leginkább a szabályokat ismerteti, míg Andreas Schafer kötete a sportág történelmével is foglalkozik.
