1924-ig nem rendeztek télen Olimpiát, viszont egészen az 1920-as évekig bevett szokás volt, hogy a világ legnagyobb sporteseménye nem két hétig, hanem hónapokig tartott. A ma látott 28 sportág helyett jóval több sportágban vettek részt a versenyzők, olyan sportágak szerepeltek az olimpiák műsorán, mint a motorcsónak verseny a kötélhúzás vagy, hogy témánál maradjunk a műkorcsolya és a jégkorong.

Mint az köztudott, a két legemlékezetesebb olimpiai bojkott egymást követő két olimpián esett meg. 1980-ban többek között az Egyesült Államok, az NSZK, valamint Spanyolország is távol maradt a moszkvai játékokról, 4 évvel később válaszként a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, valamint további egy tucat nemzet nem vett rész az ötkarikás játékokon. Az USA és a Szovjetunió is tiltotta a sportolóinak a játékokra való kiutazást, és helyette megrendezte a maga „mini olimpiáját”. Ezek voltak a „Liberty Bell Classic”, valamint a „Barátság játékok”. Utóbbi versenysorozat magyar aranyérmesei az olimpikonoknak járó életjáradékban részesülnek, ám ez nem módosíthat azon a tényen, hogy az akkori magyar vezetés merő szervilizmusból élete lehetőségétől fosztotta meg őket. (Ez igaz azokra az amerikai sportolókra is, akiket 4 évvel korábban börtönnel fenyegettek, ha ki mernek utazni Moszkvába, és ott függetlenként kívánnak utazni.)

A tegnapi listában összegyűjtöttük az olimpia legemlékezetesebb pillanatait a nemzetközi versenyekről. A mai napon sorra kerülnek a legemlékezetesebb magyar eredmények felidézései is. Nyilvánvaló, hogy a lista ezúttal sem rangsorolás, hiszen e sorok írója a tizedét nem tudja teljesíteni annak, amit a Rióba kiküldött 160 sportolónk. Ez a felsorolás inkább csak egy visszaemlékezés a mögöttünk hagyott 16 napra. A listában igyekeztünk helyet szorítani minél több sportoló és eredménye számára. A lista, amely ezúttal 12-es a megszokott TOP10 helyett, természetesen szubjektív.

Ma hajnalban kialudt a láng, és ideje számot vetnünk a látottakról. A mögöttünk hagyott két hét 306 versenyszáma rendkívüli intenzív élményekben részesítette sportrajongók tömegeit. Nehéz egy listát összeállítani ebből a kínálatból, hogy ne maradjon ki egyetlen olyan pillanat sem, amely egy életre belénk ivódott. (Valószínűleg nekünk sem sikerül.) Szubjektív listánkban a mögöttünk hagyott ötkarikás játékok emlékezetesebb nemzetközi eredményeit idéznénk fel. A holnapi nap során az emlékezetes magyar pillanatok felidézése következik. 

Nem kérdéses, hogy az olimpiai programban a tradicionális versenyszámok helyét kezdik átvenni a szórakoztató, tömegeket bevonzó látványsportágak. Lehet, hogy egy napon majd törölni fogják a birkózást a programból, vagy ökölvívó súlycsoportokat vonnak össze, egy dologban azonban biztosak lehetünk. A maratonfutás az idők végezetéig az olimpia része lesz. Ez a versenyszám ugyanis nem pusztán méltó zárlata az ötkarikás játékoknak, hanem magában hordozza az ókori olimpiák eszmeiségét, valamint tradíciói vannak. A maratonfutás előzményei a legenda szerint időszámításunk előtt 490-ig nyúlnak vissza, mikor is egy katona 42 kilométert futott Athénig, hogy megvigye a győzelem hírét. A mai zárószám apropóján tekintsük végig a férfi maratonfutás olimpiai történetét. 

Hajdani sikersportágunkban az athéni olimpia óta nem volt magyar bajnok, és bizony meglepő lenne, ha ez a sorozat az utolsó nap küzdelmei során szakadna meg. A sportágat néhány éve törölni akarta az olimpiai szövetség a játékokról, mondván, hogy közvetíthetetlen. A legfőbb probléma azonban nem is ezzel van, hanem azzal, hogy akció nélküli a legtöbb meccs, a szabályrendszert olimpiánként változtatják, és a Magyarországot két olimpiai éremtől megfosztó bíráskodásról még nem is beszéltem. A birkózóversenyek zárónapjának apropóján felidéznénk a sportágban szerzett magyar érmeket. 

Legsikeresebb atlétikai versenyszámunkban ma hajnalban osztják ki az érmeket. A mezőnyben ott van a címvédő Pars Krisztián is, aki magabiztosan jutott a döntőbe. A "Rooney" becenévre hallgató atléta ugyan nincsen rossz formában, ám sérülésekkel tarkított szezonja miatt inkább éremesélyesként, mintsem egyértelmű aranyesélyesként tekinthetünk rá. Jellemző a szakágra, hogy előre nem lehet következtetni az esélyekre, mindössze az aznapi forma dönti el a végeredményt. Utóbbi tételmondat ékes bizonyítéka, hogy a verhetetlennek hitt lengyel világbajnok, Pavel Fajdek nem lesz ott a fináléban. Nehéz megmondani, hogy kik viaskodhatnak az éremért Parson kívül, hiszen a lengyel Nowicki lehet, hogy túl fiatal a teher elviseléséhez, a junior világbajnok katari Elseify nem igazán villogott a selejtezőben, Nazarov a VB-n tudott először nevéhez méltón versenyezni, a dopping miatt korábban eltiltott Tyikhon formája pedig erősen kétséges. Mindenesetre óriási verseny elé nézünk.