Olimpia a könyvtárban

Öttusa: Mindig van sansz a magyar éremre

2016. augusztus 18. - Kálovics Tibor

1_14.jpg
A mai napon a rangsoroló selejtezőkkel megkezdődnek az öttusa küzdelmei. A korábbi olimpiákhoz képest ezúttal is reális magyar éremesélyekről beszélhetünk.A világbajnok Marosi Ádámnak minden esélye megvan, hogy a londoni olimpiához hasonlóan ezúttal is érmet szerezzen. A hölgyeknél Földházi Zsófia az egyik legnagyobb esélyesnek számít, ám Kovács Sarolta éremszerzése sem lenne meglepetés. Ha az éremtáblázatba beleszámítjuk az olimpia programjáról azóta már törtölt csapatversenyt, akkor az olimpiák történelmének legtöbb öttusa érmét Svédország szerezte. A sportág 1912 óta szerepel a versenyben, a hölgyek versenyét 2000-ben rendezték először olimpiai keretek között, míg a férfiak csapatversenyét 1992-ben törölték. Érdekesség, hogy az öttusa küzdelmeit 1992-ig 4-5 napon keresztül rendezték meg az olimpián, míg 1996-ban egyetlen nap alatt bonyolítják le a versenyt. 


2_10.jpg
A sportág hőskorában, Svédország uralta az öttusát: 1912 és 1932 között más nemzetből nem is nyert senki más aranyérmet, ráadásul két érmet leszámítva valamennyi medáliát svéd sportoló nyakába akasztották. A versenyszám első magyar indulója, Filotás Tivadar volt az 1928-as versenyen. Az első magyar éremre az 1952-es olimpiáig kellett várni, ekkor Benedek Gábor második, Szondy István pedig harmadik lett a kétszeres bajnok Lars Hall mögött. Magyarország, a két érmessel és Kovácsi Istvánnal felállva megnyerte az első alkalommal kiírt csapatversenyt. Melbourneben Benedek a 6. helyen végzett, a csapat pedig hajszállal lemaradva a dobogóról negyedikként zárt. 
3_6.jpg
Az 1960 és 1972 közötti időszakot nyugodtan tekinthetjük külön "magyar érának" is a sportágban. 1960-ban Németh Ferenc emlékezetes futóteljesítménnyel aranyérmes lett egyéniben, megelőzvén Nagy Imrét. A duó csapatban, Balczó Andrással kiegészülve magabiztosan nyerte az aranyérmét. A minden idők legnagyobb öttusázójának tartott Balczó 4. lett élete első olimpiáján. 1964-ben Balczó nem vehetett részt az olimpián, így végül a legnagyobb egyéni sikerét elérve dr. Török Ferenc gondoskodott arról, hogy Magyarországon maradjon az egyéni aranyérem. Tokióban a magyar csapat Török Ferenc-Nagy Imre-Török Ottó összetételben óriási csatában szerzett bronzérmet. 1968-ban minden idők egyik legerősebb összetételű magyar csapata (Balczó András, Török Ferenc, Móna István) esélyt sem hagyva a többieknek megnyerte a csapatversenyt. Balczó azonban kissé csalódottan térhetett haza Mexikóból, hiszen a svéd Ferm mögött második lett. 4 évvel később Balczó megvalósította az álmát, és egyéniben is olimpiai bajnok lett, a csapat (Balczó mellett Bakó Pál és Villányi Zsigmond indult) ezúttal második lett.

4_3.jpg
Balczó mögött a szovjet Onyiscsenko végzett, aki szintén külön fejezetet érdemel az öttusa történelmében. Nem a 3 olimpiai érme (melyből egy csapatarany) miatt, vagy azért mert korszakos egyéniség lett volna, hanem azért mert ő követte el az olimpiák történelmének egyik legnagyobb csalását. A vívóversenyszámban egyik riválisának feltűnt, hogy a szovjet többször könyvelhet el tust, mint ahányszor hozzáért volna ellenfeléhez. Átvizsgálták Onyiscsenko fegyverét és kiderült, hogy a versenyző a vívókesztyűbe egy buherált villanykapcsolót tartott, amellyel képes volt találatot jelezni. A család persze kiderült, Onyiscsenkot kizárták, hazájában közellenség lett, elbocsájtották a hadseregből, Leonyid Brezsnyev a Szovjetunió szégyenének nevezte. A legenda szerint Szibériába száműzték, ám kiderült, hogy Kijevben lett taxisofőr.
5_3.jpg
A magyar öttusázók ekkortájt leginkább csapatban villogtak, a csapat 1976-ban bronzérmes, 1980-ban pedig ezüstérmes lett. Az egyéni aranyérmet a két olimpián lengyel illetve szovjet sportoló nyerte. (Peciak és Sztyarosztyin révén.) 1984-ben a keleti országok bojkottja, miatt Olaszország tarolt öttusában: Daniela Massala nyerte az egyéni versenyt, és a csapat sem talált legyőzőre. 4 évvel később is jelentős szerepet játszottak az olaszok, hiszen két ezüstérmet szereztek, ám Szöulban minden a magyarokról szólt. Egyéniben a legkevésbé esélyes honfitársunk, Martinek János diadalmaskodott, az élmezőnyben végző Mizsér Attilával és Fábián Lászlóval kiegészülve pedig csapatban sem találtak legyőzőre a mieink. 4 évvel később Martinek egy betegség miatt nem indulhatott. Mizsér Attila egyéniben óriási teljesítménnyel lett ezüstérmes, a csapat a 4. helyen zárt az utoljára kiírt csapatversenyben. Martinek 1996-ban is óriásit teljesített az olimpián, és végül 3. helyen zárt úgy, hogy a futást még elsőként kezdte. Ez az olimpia hozta egyébként a legemlékezetesebb csatát a sportágban, hiszen az orosz Zenovka elesett a futás utolsó méterin, és így a győzelem a kazah Pariginé lett.
6_3.jpg 
Sydneyben a hölgyek először versenyezhettek olimpiai keretek között, és a lovaglásig jól is álltak a mieink, ám "hála" az ausztrál lovaknak végül mindenki drasztikusan hátraesett. A férfiaknál Balogh Gábor ragyogó futással másodikként jött be az orosz Szvatkovszkij mögött. 4 évvel később Athénban Baloghtól várták az aranyérmet, ám a lövészet és a vívás miatt esélyesünk végül csak 8.-ként zárt. Vörös Zsuzsa viszont ezen az olimpián nem talált legyőzőre: A magyar bajnoknő gyakorlatilag már a lovaglás után olimpiai bajnoknak mondhatta magát, a futás után pedig óriási fölénnyel nyerte élete legfontosabb versenyét. Pekingben gyakorlatilag ítéletidőben tartották a versenyeket, és a lovak is a Sydneyben látott formájukat hozták, így végül valamennyi magyar a középmezőnyben vagy mögöttük végzett. Fontos megemlíteni a szovjet Andrej Mojszejev nevét, aki 2004-ben és 2008-ban is megnyerte az aranyérmet. 
7_1.jpg
A sportág szabályrendszerét 2009-ben drasztikusan megváltoztatták: A lövészetet és a futást átalakították egyetlen kombinált versenyszámmá. Az újfajta öttusa egyik specialistája lett Marosi Ádám, aki a cseh Svoboda valamint a kínai Cao mögött bronzérmesként zárt Londonban. A legutóbbi olimpián a hölgyek versenyében litván győzelem született Laura Adasiaskaité révén.  

Könyvtárunkban talál könyvet az öttusa történetéről, de kikölcsönözheti Móna István önéletrajzi és Balczó András életrajzi könyvét is. 

A bejegyzés trackback címe:

https://halisolimpia.blog.hu/api/trackback/id/tr8510424070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása