Ökölvívás az olimpiai játékokon

2016. augusztus 07. - Kálovics Tibor

1_1.jpg
A következő két napon mindkét Rióba kijutott ökölvívónk megkezdi olimpiai szereplését. Korábbi eredményeik alapján a ma szorítóba lépő Bacskai Balázs, valamint a holnap mérkőző Szellő Imre szereplésében is benne lehet egy olimpiai érem lehetősége. Az immáron félprofi státuszú Bacskai a 69 kilós súlycsoportban lép a kötelek közé, és bár nehéz a sorsolása, korábbi Európa-bajnokként az olimpia egyik titkos éremesélyeseként is tekinthetünk rá. A Londonban ötödik helyen végző Harcsa Zoltán is jelentős rutinnal rendelkezik, így tőle sem lenne meglepő egy eredményes olimpiai szereplés.



2.jpg
Az ökölvívás már az ókori olimpiákon is kiemelt sportágnak számított, az újkori játékok programjába 1904-ben került fel. A St. Louis-i olimpia bokszküzdelmeit az amerikaiak dominálták, akik valamennyi súlycsoportot megnyerték. Az első magyar éremre az 1928-as olimpiáig kellett várni, ekkor Kocsis Antal megnyerte az amszterdami olimpiát. 4 évvel később újfent magyar győzelem született a legkönnyebbek között, ekkor Énekes István diadalmaskodott. A berlini olimpián is diadalmaskodott magyar versenyző, ekkor Harangi Imre könnyűsúlyban bizonyult legyőzhetetlennek. Az 1948-as olimpia a legsikeresebb a magyar ökölvívás történelmében, hiszen két honfitársunk is aranyérmes lett: Csík Tibor harmatsúlyban. Papp László váltósúlyban lett a világ legjobbja. (Az olimpiákat az 1970-es évekig nem hivatalos világbajnokságként is számon tartották.)
3.jpg
Papp László külön fejezetet érdemel nem csak a hazai sporttörténelemben, hanem az ökölvívás történelmében is. A nép bajnokának tartott „Papp Laci” háromszor győzött olimpián, ez a bravúr rajta kívül csak a kubai Stevensonnak (1972-1980) és a szintén kubai Savonnak sikerült (1992-2000). Papp 1948-ban váltósúlyban, majd a következő két olimpián középsúlyban nyert aranyérmet.1969 és 1992 között a magyar ökölvívók felkészülését irányította, ezt az érát sokan a magyar ökölvívás legsikeresebb korszakának tartják. 

4.jpg
Török Gyula 1960-ban légsúlyban aratott győzelme után a sportág itthon kicsit hullámvölgybe került, hiszen sem a tokiói, sem a mexikói olimpián nem született magyar érem. A szakértők úgy tartják, hogy az 1972-es müncheni olimpiára utazott minden idők legerősebb magyar ökölvívókerete. A csapatból a nagykanizsai kötődéssel is bíró Botos András bronzéremmel, a döntőben pedig vitatható pontozással vereséget szenvedő Orbán László és Kajdi János ezüstérmet szerzett. A papírsúlyban induló Gedó György két EB győzelem után az olimpián is a legjobbnak bizonyult, és megszerezte a magyar sport 101. olimpiai aranyérmét.

Ugyan Gedó győzelme után 24 évig nem nyert magyar ökölvívó olimpiát, ám érmeseink így is voltak. 1980-ban Lévai István és Váradi János lett bronzérmes nehézsúlyban illetve légsúlyban. 1988-ban Isaszegi Róbert (papírsúly), 1992-ben pedig Kovács István (légsúly) és Mizsei György (nagyváltósúly) állhatott fel a dobogó harmadik fokára.
erdei-zsolt_1-2uhm3mrl9cvupbff5abife.png
Minden idők két legsikeresebb magyar pofi ökölvívója az olimpiai játékokon is bizonyított. „Koko” a '92-es számára kudarcként megélt bronzérem után Atlantában „iskolaboksszal” ért fel a csúcsra (győzelméről külön bejegyzést is olvashatnak a blogunkban). Erdei Zsolt világ- és Európa-bajnokként az olimpiai bajnoki címmel kívánta lezárni amatőr pályafutását 2000-ben. „Madár” számára ugyan a nagy álom nem jött össze, de a Sydney-i játékokon szerzett bronzérmét így is élete egyik legnagyobb sikerének tartja.

Az elmúlt három olimpián nem jött ki a lépés az ökölvívóinknak, hiszen Harcsa Zoltán említett ötödik helyén kívül egyetlen magyar bokszoló sem végzett a legjobb nyolcban.

5.jpg
Az olimpiai ökölvívótornákon egyként olyan, későbbi profi nagyságok diadalmaskodtak, mint Muhammad Ali (1960), Joe Frazier (1964), George Forman (1968), Lennox Lewis (1988), Vitalij Klicsko (1996), vagy a nemrégiben profi világbajnoki címet szerzett Anthony Joshua (2012). 

6.jpg
Könyvtárunkban az érdeklődő számos ökölvívással kapcsolatos könyvet talál. Papp Lászlóról több könyv is született, Kő András kötete a bokszoló életútját kíséri végig, míg ifjabb Papp László könyvében a sportolót, mint magánembert ismerhetjük meg. Kovács „KOKO” Istvánról, valamint Erdei Zsoltról is több könyv jelent meg az elmúlt években, ezekben a kötetekben jelentős szerepet kapnak a sportolók amatőr évei, valamint olimpiai szerepléseik is. Az amatőr ökölvívás történelméről, a Füzessy Zoltán által jegyzett „Ökölország királyai” című kötetben, valamint „A Boksz története” című műben olvashatnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://halisolimpia.blog.hu/api/trackback/id/tr959294848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.