8 éve triplázott a magyar vízilabdaválogatott

2016. augusztus 24. - Bruce94

2008-ban ezen a napon tette fel a pontot Kemény Dénes válogatottja arra a bizonyos I-re. A magyar válogatott 2 EB győzelem, világbajnoki döntők és 2 olimpiai siker után, Pekingben azt a történelmi tettet vitte véghez, hogy harmadszor is legyőzhetetlennek bizonyult az olimpián. Csapatunk harmadik győzelme azért is különlegesebb bármelyik másik sikernél, mert ez volt a legsimább diadal. Ekkor ugyanis nem kellett hosszabbításba torkolló meccset vívni, nem volt veresége a magyar csapatnak, és az athéni fináléhoz hasonló izgalmakat sem kellett átélni a diadalig vezető úton. 

A csoportmérkőzések során vívta az egyetlen nehezebb mérkőzését a csapat: Montenegróval egy 10:10-es döntetlent játszottak Kásásék. Az akkor éppen aktuális Európa-bajnok montenegróiak elleni meccs végig kiegyenlített csatát hozott. Ausztrália ellen az első két negyedben mutatott teljesítménynek köszönhetően lett meg a mérkőzés, míg Görögországot és Kanadát gyakorlatilag kiütötték a mieink. (Az ötödik ellenfél Spanyolország volt akiket 8:5-re sikerült legyőzni.) 

Az elődöntőben Montenegró két negyedig tartotta magát, majd Gergely István parádés védéseinek, és a javuló támadójátéknak köszönhetően végül sikerült megfordítania a mérkőzést a magyar csapatnak. (11:9) Mivel Szerbia kiesett az elődöntőben, így meglepő módon az Egyesült Államok lett a magyar csapat ellenfele a fináléban. Ugyan felsejlett a magyar szurkolókban, hogy 2007-ben a VB-n a szintén kevésbé esélyes horvátok ellen bukta el a magyar csapat a döntőt, a finálét azért bizakodva várhattuk.

A fináléban ugyan az amerikaiak 3:2-re vezetni is tudtak, valamint 9:9-nél még a vezetésért is támadtak, végül érvényesült a papírforma. A kapuban ezúttal Szécsi remekelt, Varga Dániel és Biros Péter pedig 3-3 góllal vette ki a részét a sikerből. Döntetlen után már minden a magyarokról szólt, és a nagyobb tudású csapat 14:10-es győzelmet aratott.

Benedek Tibor, Biros Péter, Kásás Tamás, Kiss Gergely, Molnár Tamás és Szécsi Zoltán pedig történelmet írtak azon a pekingi délutánon, hiszen harmadszor is olimpiai bajnokok lettek. Ez a bravúr csak Kárpáti Györgynek és Gyarmati Dezsőnek sikerült korábban.

A pekingi győzelemről, a Nemzet aranyai című könyvben olvashat, amelyet megtalál a könyvtárunkban.




Az olimpiai bojkott idején tartott versenyek

1_20.jpg
Mint az köztudott, a két legemlékezetesebb olimpiai bojkott egymást követő két olimpián esett meg. 1980-ban többek között az Egyesült Államok, az NSZK, valamint Spanyolország is távol maradt a moszkvai játékokról, 4 évvel később válaszként a Szovjetunió, Magyarország, az NDK, valamint további egy tucat nemzet nem vett rész az ötkarikás játékokon. Az USA és a Szovjetunió is tiltotta a sportolóinak a játékokra való kiutazást, és helyette megrendezte a maga „mini olimpiáját”. Ezek voltak a „Liberty Bell Classic”, valamint a „Barátság játékok”. Utóbbi versenysorozat magyar aranyérmesei az olimpikonoknak járó életjáradékban részesülnek, ám ez nem módosíthat azon a tényen, hogy az akkori magyar vezetés merő szervilizmusból élete lehetőségétől fosztotta meg őket. (Ez igaz azokra az amerikai sportolókra is, akiket 4 évvel korábban börtönnel fenyegettek, ha ki mernek utazni Moszkvába, és ott függetlenként kívánnak utazni.)

Tovább

Az évszázad vizilbdamérkőzése: Magyarország-Szerbia (2004)

Tény, hogy egy olimpiai aranyérmet nem fog tudni úgy ünnepelni az ország, mint egy Foci EB-n kivívott döntetlent, ám vannak olyan kivételek, amelyek erősítik a szabályt. Ha létezik olyan meccs, amikor egy átlagos magyar sportrajongó végigjárta a komplett érzelmi skálát, akkor az az athéni férfi pólódöntő. Ez volt az a meccs, amin a magyar nemzet 1 óra leforgása alatt érzett elkeseredettséget, reménykedést, majd a diadal mámorát.

A magyar férfi válogatott címvédőként és aktuális világbajnokként utazhatott ki a görögországi játékokra. Csapatunk a csoportkörben legyőzte Szerbiát, Horvátországot és Oroszországot is az éremesélyesek közül. Az elődöntőben Kemény Dénes csapata ismét az oroszokkal nézett farkasszemet, akiknek nem sikerült az olimpiai visszavágás a Sydney-i döntőért.

A fináléban Szerbia várt a mieinkre, és gyakorlatilag horrorisztikusan kezdődött a finálé a magyarok számára. Szerbia és Montenegró megszerezte a vezetést, majd növelte előnyét kettő, aztán három gólja. A magyar helyzetek sorra maradtak ki, a szerbek pedig már az első negyedben próbálták lerendezni az olimpiai arany sorsát. A következő gólt azonban mégsem ők, hanem a magyarok lőtték, mégpedig Kiss Gergely révén. Az év végén a világ legjobbjának is megválasztott Honvéd klasszis ezután felszívta magát, és további két góljával hamar egyenlíteni tudott. A második negyedben gólpárbajt vívtak a felek, a mieink részéről Benedek Tibor és Varga Tamás volt eredményes, így a szünetben egyenlő volt az állás.

A harmadik negyed megint borzalmasan indult Magyarországnak, hiszen a szerbek megint hamar kétgólos fórra tettek szert. Ez a negyed nem is hozott magyar gólt, Szécsi Zoltán viszont briliáns teljesítménnyel gátolta meg, hogy elússzon a címvédés lehetősége. Az utolsó negyedre Kásás Tamás lépett elő főszereplővé. „Kása” a finálé első harmadában elmaradt a tudásától, a meccset viszont gyakorlatilag ő fordította meg a mieinknek. 2 gólt lőtt, majd 2 perc 16 másodperccel a vége előtt Kiss Gergelyhez passzolt, aki nem hibázott. Először vezettek a mieink az olimpiai döntőben! A hátralévő percekben Szécsi Zoltán átjátszhatatlannak bizonyult, így Magyarország megnyerte az olimpiai bajnokságot. A mérkőzést az MTV1-nek kommentáló Hajdú B. István pedig sírva fakadt „13 fürdőgatyás férfi” miatt. 

Az athéni diadalról, valamint a bajnokcsapatról az "Igazi Dream Team" című könyvben olvashat, amelyet könyvtárunkban is megtalál.

Az olimpia legemlékezetesebb pillanatai (2. rész)

A tegnapi listában összegyűjtöttük az olimpia legemlékezetesebb pillanatait a nemzetközi versenyekről. A mai napon sorra kerülnek a legemlékezetesebb magyar eredmények felidézései is. Nyilvánvaló, hogy a lista ezúttal sem rangsorolás, hiszen e sorok írója a tizedét nem tudja teljesíteni annak, amit a Rióba kiküldött 160 sportolónk. Ez a felsorolás inkább csak egy visszaemlékezés a mögöttünk hagyott 16 napra. A listában igyekeztünk helyet szorítani minél több sportoló és eredménye számára. A lista, amely ezúttal 12-es a megszokott TOP10 helyett, természetesen szubjektív.

Tovább

Az olimpia legemlékezetesebb pillanatai (1. rész)

Ma hajnalban kialudt a láng, és ideje számot vetnünk a látottakról. A mögöttünk hagyott két hét 306 versenyszáma rendkívüli intenzív élményekben részesítette sportrajongók tömegeit. Nehéz egy listát összeállítani ebből a kínálatból, hogy ne maradjon ki egyetlen olyan pillanat sem, amely egy életre belénk ivódott. (Valószínűleg nekünk sem sikerül.) Szubjektív listánkban a mögöttünk hagyott ötkarikás játékok emlékezetesebb nemzetközi eredményeit idéznénk fel. A holnapi nap során az emlékezetes magyar pillanatok felidézése következik. 

Tovább

Maratonfutás: Az olimpia megkoronázása

1_17.jpg
Nem kérdéses, hogy az olimpiai programban a tradicionális versenyszámok helyét kezdik átvenni a szórakoztató, tömegeket bevonzó látványsportágak. Lehet, hogy egy napon majd törölni fogják a birkózást a programból, vagy ökölvívó súlycsoportokat vonnak össze, egy dologban azonban biztosak lehetünk. A maratonfutás az idők végezetéig az olimpia része lesz. Ez a versenyszám ugyanis nem pusztán méltó zárlata az ötkarikás játékoknak, hanem magában hordozza az ókori olimpiák eszmeiségét, valamint tradíciói vannak. A maratonfutás előzményei a legenda szerint időszámításunk előtt 490-ig nyúlnak vissza, mikor is egy katona 42 kilométert futott Athénig, hogy megvigye a győzelem hírét. A mai zárószám apropóján tekintsük végig a férfi maratonfutás olimpiai történetét. 

Tovább

Birkózás: Lesz-e magyar érem?

1_16.jpg
Hajdani sikersportágunkban az athéni olimpia óta nem volt magyar bajnok, és bizony meglepő lenne, ha ez a sorozat az utolsó nap küzdelmei során szakadna meg. A sportágat néhány éve törölni akarta az olimpiai szövetség a játékokról, mondván, hogy közvetíthetetlen. A legfőbb probléma azonban nem is ezzel van, hanem azzal, hogy akció nélküli a legtöbb meccs, a szabályrendszert olimpiánként változtatják, és a Magyarországot két olimpiai éremtől megfosztó bíráskodásról még nem is beszéltem. A birkózóversenyek zárónapjának apropóján felidéznénk a sportágban szerzett magyar érmeket. 

Tovább

Usain Bolt, az olimpiák legnagyobb legendája?

Ha minden igaz tegnap láttuk utoljára egyéni versenyszámban a 100 méteres és a 200 méteres síkfutás világcsúcstartóját, Usain Boltot. Az atlétika legnagyobb királya számára immáron csak egy 4x100 méteres síkfutás van hátra az olimpiából. Amennyiben a váltótársai nem fogják elejteni a botot, akkor a Jamaicaiak győzelmére óriási esély mutatkozik, sőt akár még egy világrekordot is láthat majd az Olimpiai Stadion közönsége.

Usain Bolt varázsa a természetességében rejlik. Az emberek szeretik az olyanfajta "szívembereket" mint, amilyen ő is. Tisztában van az eredményeivel, a helyzetek tétjével, és ő mégis szambázva, vigyorogva, mutogatva készül a futásokra, Ezekkel a gesztusokkal nem a többieket nézi le, hanem oldja a benne lévő feszültséget, és ezért lesz ő (majdnem legyőzhetetlen), és ezért görcsölik el a Gatlinok, Gayek, Blakek, Powellek az ilyen megmérettetéseket. (Hozzáteszem, hogy óriási klasszisokról beszélhetünk a többiek esetében is!) 

Bolt 2001-ben tűnt fel a nemzetközi atlétika csillagai között, miután megnyerte a Debrecenben rendezett középiskolai világbajnokságot 200 méteren. Ugyan részt vett az athéni olimpián, és hiába futott korosztályos csúcsot, a fináléba nem tudott bekerülni. Első nagy döntőjét 2005-ben futotta a világbajnokságon, ám sérülés miatt végül utolsó lett. (150-nél még ő volt a második.) 2007-ben a világbajnokságon már második lett 200 méteren.

Az év végén dobta a repertoárjából a 400-at, és 100 méteren kezdett el versenyezni. Ötödik versenyén megdöntötte Asafa Powell világrekordját, és az olimpiai arany legnagyobb esélyesévé lépett elő. Peking gyakorlatilag egy diadalmenet volt számára: 100 méteren az utolsó 20 méteren örömködve győzött világrekorddal, 200-on megdöntötte Michael Johnson rekordját, majd a váltót befutóemberként segítette győzelemhez és világcsúcshoz. 1 évvel később a berlini világbajnokságon világrekorddal (9.58) nyerte a 100 métert, majd 200-on egy tizeddel múlta felül korábbi idejét. (19.20) A váltóval ezúttal "csak" az arany jött össze neki. 

2010-ben és 2011-ben nem mutatott túl jó formát: Teguban a VB-n 100 méteren hibázott és kizárták, a 200 méteren pedig elmaradva a legjobbjától győzött. Miután nekiálltak fanyalogni a formáját illetően, világrekordot futott a váltóval. Londonban sokan azt hitték, hogy végre legyőzhetik, ám ő olimpiai csúccsal nyerte a két egyéni távot, és a váltóval is bajnok lett. 

Moszkvában és Pekingben is várták, hogy végre legyőzik, ám Gatlin mindkétszer elgörcsölve a 100-as döntőt csak gratulálhatott, 200-on verhetetlen riválisának, aki a váltó befutóembereként nyerte további aranyérmeit. Az olimpián mindkét távon magabiztosan nyert, nagy problémát jelentett azonban számára, hogy nem tudott világcsúcsot futni. Ugyan még nem jelentette be, hogy visszavonul a játékok után, ám sokan biztosra veszik, hogy vasárnap hajnalban látjuk utoljára az immáron nyolcszoros olimpiai bajnokot. Élvezzük ki minden pillanatot, amíg látjuk őt. 

A bajnok önéletrajzi könyvét megtalálja könyvtárunkban. 

Kalapácsvetés: Magyar versenyszám

1_15.jpg
Legsikeresebb atlétikai versenyszámunkban ma hajnalban osztják ki az érmeket. A mezőnyben ott van a címvédő Pars Krisztián is, aki magabiztosan jutott a döntőbe. A "Rooney" becenévre hallgató atléta ugyan nincsen rossz formában, ám sérülésekkel tarkított szezonja miatt inkább éremesélyesként, mintsem egyértelmű aranyesélyesként tekinthetünk rá. Jellemző a szakágra, hogy előre nem lehet következtetni az esélyekre, mindössze az aznapi forma dönti el a végeredményt. Utóbbi tételmondat ékes bizonyítéka, hogy a verhetetlennek hitt lengyel világbajnok, Pavel Fajdek nem lesz ott a fináléban. Nehéz megmondani, hogy kik viaskodhatnak az éremért Parson kívül, hiszen a lengyel Nowicki lehet, hogy túl fiatal a teher elviseléséhez, a junior világbajnok katari Elseify nem igazán villogott a selejtezőben, Nazarov a VB-n tudott először nevéhez méltón versenyezni, a dopping miatt korábban eltiltott Tyikhon formája pedig erősen kétséges. Mindenesetre óriási verseny elé nézünk.

Tovább

Öttusa: Mindig van sansz a magyar éremre

1_14.jpg
A mai napon a rangsoroló selejtezőkkel megkezdődnek az öttusa küzdelmei. A korábbi olimpiákhoz képest ezúttal is reális magyar éremesélyekről beszélhetünk.A világbajnok Marosi Ádámnak minden esélye megvan, hogy a londoni olimpiához hasonlóan ezúttal is érmet szerezzen. A hölgyeknél Földházi Zsófia az egyik legnagyobb esélyesnek számít, ám Kovács Sarolta éremszerzése sem lenne meglepetés. Ha az éremtáblázatba beleszámítjuk az olimpia programjáról azóta már törtölt csapatversenyt, akkor az olimpiák történelmének legtöbb öttusa érmét Svédország szerezte. A sportág 1912 óta szerepel a versenyben, a hölgyek versenyét 2000-ben rendezték először olimpiai keretek között, míg a férfiak csapatversenyét 1992-ben törölték. Érdekesség, hogy az öttusa küzdelmeit 1992-ig 4-5 napon keresztül rendezték meg az olimpián, míg 1996-ban egyetlen nap alatt bonyolítják le a versenyt. 

Tovább

Tetszett a bejegyzés? Kövesd a blogot!

blog.hu